-
A wuhani metró tovább bővül – más városokban sem áll le a fejlődés
Egész korrekt határidők körvonalazódnak az idei metróbővítgetések terén. A lista ugyan valószínűleg nem véges, de a már meghirdetett átadási időpontok is arról tanúskodnak, hogy az erre fogékony közönség 2016-ban sem fog unatkozni.
Lakóhelyem, Wuhan sem marad ki a sorból, bár ennek gyakorlati hasznát csak akkor fogom megtapasztalni, ha a szerződésem lejárta után még visszatérek a nagyvárosba – ez egyelőre összhangban van a terveinkkel.
Az itteni metró gerincét a másodjára átadott, 2-es számmal jelölt vonal képezi, amely átszeli a Jangcét, s egyúttal összeköttetést nyújt Wuhan két nagy városrésze, az északi parti Hankou, s a déli Wuchang között. 2017 végére lesz még két vonal, amely ugyancsak a két városrész között halad, de egyelőre ez az egyetlen. Utasforgalma lényegesen nagyobb a másik három működő vonalénál, s így a helyi tömegközlekedés legfontosabb eleme.
Déli vége a blogon sűrűn emlegetett Optics Walley téren van, ebben az irányban egyelőre még nem is hosszabbodik (bár számunkra előnyös lenne), majd csak az évtized végére ígérik, hogy egészen a Gaoxin Liuluig, vagyis a sulitól cirka fél kilométerre lévő helyi piac (szintén volt róla bejegyzés) sarkáig kiépítik.
Az északi hosszabbítás a sürgetőbb, arra fekszik ugyanis a wuhani reptér, amely jelenleg egyáltalán nincs integrálva a városi tömegközlekedésbe. Az errefelé sem gazdaságos reptéri taxik mellett az egyedüli opció az, ha az ember a reptéri buszokat veszi igénybe. Ezek a város három-négy nagyobb pályaudvarát kötik össze a légikikötővel, a taxihoz viszonyítva olcsón, a helyijáratokhoz viszonyítva viszont elég borsos áron. A legközelebbi, így értelemszerűen legolcsóbb hankoui pályaudvarra járó busz viteldíja 17 yuant kóstál, míg ha lenne helyi busz, ott 2 yuan lenne a fizetnivaló. A Jangce déli partján lévő wuchangi pályaudvarra több mint 30 yuanért hordják a népet.Ez az áldatlan állapot szűnik meg október 28-án, ugyanis a kettes metró ekkortól már egészen a reptérig fog közlekedni.
Az ábrán lilával jelölt 2-es vonal északi bővítését szaggatott vonallal jelzik. Október 28-ra megvalósul
Nem Wuhan az egyetlen hely az országban, ahol városi vasúttal javítanak a közlekedésen idén. Március 28-án a tengerparti Ningbo 1-es vonalát hosszítják meg, május 1-én pedig debütál Fuzhou és Dongguan város metrója is.
A helyi fejlesztésű (a Shanghaiban futónál lényegesen lassabb) maglevet április 1-én adják át Changshaban a reptér és az ottani déli pályaudvar között, közel 20 km-en, de ugyanitt egy új metró is elkezd járni június 1-én (egyes számra hallgató vonal).
Június 1-én nemcsak itt, hanem Tianjinben is új vonalat avatnak, utóbbiban a 6-ost, míg a hónap vége sem lesz eseménytelen: 28-án Guangxi tartomány székhelye, Nanning is belép a metrós városok sorába, 30-án pedig Chengdu és Shenzhen ad át 1-1 vadiúj vonalat.
A nanjingi 4-es vonal július 1-én jön, a Xi’anban fúrt vadiúj 3-as pedig szeptember 28-án. Október 1-én Zhengzhouban nyílik meg a kettes metró, ezt követi a már részletezett wuhani bővítés, az év végi dömping hivatalos időpontjairól pedig egyelőre még nem tudok semmi pontosat.
Ez az év sem lesz unalmas, annyi szent.
-
Itt a tél, megjött a hó tényleg
Ma ezerrel havazik. Örülök, hogy kedden végre melegebb éghajlatra távozunk, mert már attól fázok, ha kinézek az ablakon.
-
A nyaralási szappanopera folytatódik
Örömmel jelentem, tegnapra tökéletesen jól lettem. Ez részben nagyszerű, másrészt meg az előzményeket ismerve némiképp idegesítő.
Nem akarok itt dekkolni még egy hónapig, így aztán körbenézelődtem, mit lehetne tenni. Miután ez két külön jegy volt, az oda- ill. visszaút, nem igazi retúr, így gyakorlatilag csak a KK-ba jutás lehetőségét buktuk el, haza még jöhetnénk. Csak ahhoz előbb ki kell jutni…
Újra megvizsgáltam az AirAsia-t (az árai jók, de amúgy ritka szutyk egy cég, rugalmatlanok, mint a fapadosok általában – valamit valamiért), s kiderült hogy 1-2 napra még akadnak elviselhető áron jegyek.
Nem bonyolítom tovább a sztorit, a lényeg: kedden megyünk. Még így is marad több mint két hét, ami azért nem rossz.
A program erősen meg lett nyesve, részben az anyagiak kompenzálása, részben a beszűkült szálláslehetőségek miatt: végig Sabah, Kota Kinabalu lesz a helyszín, onnan mászkálunk a környéken. Brunei és Sarawak kimarad, de biztos vagyok benne, hogy így is szuper lesz.
Szóval, Borneó mégsem marad el.
-
Hogy maradt el Borneó?
Említettem már a napokban, hogy közel sem vagyok a topon és ez a csúnyának ígérkező megfázás igencsak rosszkor csapott le rám.
Nem volt még ilyen helyzet korábban, de azt nem gondoltam, hogy végül nem megyünk, Tegnap tényleg erőt vettem magamon és kimentünk időben a reptérre, az ottani események azonban már erősen próbára tették az állóképességemet. Igen, mert konkrétan nem nagyon bírtam állni, egyáltalán nem voltam jól, ezzel együtt páromnak dőlve voltam egy másfél órát, amikor elkezdődhetett egyáltalán a becsekkolás. A reptér nemzetközi terminálja egy vicc. Két ellenőrzés után lehet bejutni a becsekkolós részre, s addig nem is engednek be, csak közvetlenül az induláskor.
Odabenn már egy pár fokkal melegebb volt, de még egy óra volt, mire becsekkoltunk majd átmentünk a biztonsági ellenőrzésen. Onnan már egyből szállni kellett a buszba, mert így is épphogy az indulás idejére értek be az emberek.
A busz tette aztán be teljesen a kaput. Addigra már teljesen szarul voltam, s hiába majdnem utolsóként szálltunk be, még legalább tíz percet álltunk a járműben is, mialatt mindhárom ajtó tárva-nyitva volt és ömlött be az éjszakai -5-6 fok.
Éreztem, hogy kezdek rosszul lenni, s ha sürgősen nem ülök le, baj lesz. Négyórás repülőút várt volna ránk, azt követően még legalább 4 óra a reptéren, ha nem akarunk maláj taxishiénákat etetni, s szállás csak délutántól. Ott és akkor úgy éreztem, hogy nem vállalom be, s inkább maradok. A váróban aztán leültem egy székre és egy bő negyed óráig nem érdekelt, hogy mit magyaráznak.
Némi reptéri segítséggel kijutottunk, adóztunk a helyi taxishiénáknak, aztán nagy nehezen hazaértünk és du. 1-ig aludtam. KK-ban kb. leghamarabb ekkora kerültem volna ágyba.
Bónusz adalék, hogy valahol még a pénztárca is lett veszítve, szerencsére csak cirka 30 yuan volt benne.Ma sem vagyok valami fényesen, de azért a tegnap esténél jobb. És most már étvágyam is van, ami az elmúlt 3 napban nem jellemzett egyáltalán.
Sajnálom, hogy így alakult, de már nem tudok mit csinálni. Lehet, hogy nem lett volna baj, de nem akartam megkockáztatni, hogy összeessek mindenki előtt. Pláne, hogy a gépen legyek rosszul.
Sajnos így a repjegy árát is buktam, a szállásokat vissza tudtam mondani. Ez lesz az első holdújévem Kínában, amikor házon belül leszek.
-
Borneó kilőve
Bármily szomorú is, mégsem jutottunk el Borneóra. A részletekkel majd talán holnap. Nem ez volt a kedvenc napom.
-
Mentem már nagyobb kedvvel is nyaralni
Sokat nem javultam, egész nap alszom, szóval ez így izgalmasnak ígérkezik.
Éjjel 11:55-kor megy a gép, így mi nyolckor indulunk. Kinn mínuszok vannak, ezért kerítettünk magunknak egy embert, aki autóval kivisz.
Nem tudom, mennyire leszek aktív az első napokban, tekintve hogy szerintem ott is csak az ágyban fogok fetrengeni. Remélem, azért max. egy héten belül elmúlik ez a kórság.
Leszek viszont Facebookon többet. Malajziában elérhető, s egyszerűbb ott megosztanom 1-2 képet, mint előzőleg feltöltögetni ide.
Azt nem mondom, hogy nagyon sok kedvem van elindulni…
-
Gyógyszermérgezés újra
Miután a helyzet nem javult, s a körülmények nem teszik lehetővé, hogy kivárjam, amíg magamtól helyrejövök, így ma elküldtem férjemet a gyógyszertárba némi piruláért
Mivel nem tud kommunikálni, így belepötyögtem a telefonjába egy kis szöveget, ami vázolta a szitut.
Nem is volt fennakadás, a nénike elolvasta, majd szépen összecsomagolta az adagot.
Ezúttal is egy hatalmas lórugás jutott, a képen fellelhető adagot napi háromszor szedhetem. Ha nem öl meg, akkor majd jelentezem.
-
Ma is hó és még valami nyavaja is elért
Ilyen helyzetben sem voltam még soha életemben. Hétfőn megyünk nyaralni, erre köhögök és lázam van.
Magamba erőltettem pár liter teát és fél liter citromlevet, reméljük, helyrerak. Ennél zseniálisabb időzítést el sem tudtam volna képzelni…
Ma is havazott, majdnem egész nap, de azonnal el is olvadt, ahogy földet ért, még annyi nyoma sem volt, mint tegnap.
Most cukin fekszem nyakig betakarózva a közel 30 fokban (jár mindhárom légkondi), pulcsiban és éppen hogy nem fázom. Szurkoljatok hogy hétfőre elmúljon.
e
-
Megjött a hideg!
Épp jókor indulok neki Délkelet-Ázsiának, ugyanis a jelek szerint itt a tél.
Tegnap már havazott is (ez kissé túlzás így, de valami hó szállingózott), napközben épphogy pluszos a hőmérséklet, éjjel meg már -6 is volt.
Ma reggelre még tovább durvult a helyzet. Én ugyan nem észleltem, s mire először kinéztem, már nyoma sem volt, de a nyelvsulis kolléga ilyen komoly hóhelyzetet is megörökített.
Én határozottan úgy érzem, hogy jobb lesz nekem a harmincakárhány fokban Borneón.
-
Western Union, bankolás – minden letudva
A tegnapi nap megint hosszú volt. Nem kifejezetten lelkesít, ha át kell másszak Hankouba, mert elég sok utazással jár. Muszáj volt azonban, mert megint pénzküldést kellett eszközölnöm, igaz, ezúttal már abban a tudatban mentem, hogy ha némiképp időigényes is, de kivitelezhető.
Valami fejlődés is a javukra írható, mert az ügyintézőhöz kerülésem után fél órával már szélnek is eresztettek. A végén még bele is jönnek.
Persze ezúttal már a BOC-hoz mentem elsőnek pénzt váltani. Tettem egy próbát a közeli fiókjukban is, de itt nem volt a kívánt valutából. Ez annyira nem sújtott le, mert leginkább a kártyával kapcsolatban kívántam érdeklődni.
Lecsekkoltattam, hogy aktiválva van-e a külföldi használat (igen), majd a díjakról próbáltam meg információt nyerni, de nem jártam sikerrel.Jobban bíztam a másik BOC-fiókban, ahol legutóbb egészen professzionális (kínai viszonyok között) kiszolgálásban volt részem. Ezúttal egy másik recepciós volt, de rá sem lehet panasz, mert bár halvány lila gőze sem volt a válaszról, de volt annyira talpraesett, hogy előkotort valami díjszabásos könyvet, s egy pár perc után meg is találta a kérdéses részt.
Ez alapján a felvett összeg 5 ezreléke a díj, de minimum 15, max. 50 yuan. Arra már korábban rájöttem, hogy a kártyás fizetés külföldön is ingyenes.Mindezek tudatában úgy döntöttem, hogy nem viszek kp-t. Rakok valamennyi pénzt mindkét Unionpay-es kártyámra, aztán azokkal majd boldogulok. Kényelmesebb így, s a költség része sem horribilis, különösen, hogy max. 3-4 alkalommal szándékozom automatából pénzt felvenni.
A kirándulás pénzváltós része is letudódott így. Most már csak menni kell.